Magyarország Űrstratégiájában a kormány megfogalmazta, hogy hazánknak stratégiai érdeke, hogy megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, illetve törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozícióját.
A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként jött létre a nemzeti kutatóűrhajós-program, azaz a Hungarian to Orbit (HUNOR): a magyar kormány 2021. július 30-án tette közzé azt a kormányhatározatot, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magába. A döntést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be.
Az űrhajós ambíciókkal rendelkező érdeklődők 2022. január 31-ig adhatták le jelentkezésüket. A kiírásra több mint 240 pályázat érkezett. Egy komplex és szigorú szűrési és felkészítési folyamatot követően, 2024. május 26-án hozta meg a döntést a HUNOR-program Irányító Testülete Magyarország második kutatóűrhajósának és tartalékosának személyéről. A kutatóűrhajós pozícióba Kapu Tibort, 31 éves gépészmérnököt, a kutatóűrhajós tartalékos pozícióba Cserényi Gyula 35 éves erősáramú villamosmérnököt választotta a testület.
A kutatóűrhajósok 2024 augusztusában kezdték meg a küldetés-specifikus kiképzésüket az Axiom Space vállalatnál, Houstonban. Itt megismerték az Ax-4 küldetés személyzetének további tagjait, egy lengyel és egy indiai kollégájukat, és a parancsnokukat, Peggy Whitson űrhajóst. Velük azóta is folyamatosan együtt dolgoznak, és készülnek a küldetésre.
Az űrhajósok felkészülését az Instagram-on és a Facebookon-on is figyelemmel kísérheti.
A HUNOR-program keretében a magyar kutatóűrhajós hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit fogja megvalósítani a világűrben. A küldetés nemcsak a hazai űrszektor szereplőit, de Magyarországot nemzetközi szinten is versenyképes pozícióba juttatja a XXI. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparágában.
A kutatóűrhajós missziójában való részvétel által a magyar űrkutatási cégek és felsőoktatási intézmények a kifejlesztett eszközök és tudás révén „űr-referenciával” (space heritage) fognak rendelkezni, amely előfeltétele a világpiacra lépésnek. A tavalyi év végéig tartó nyílt pályázati felhívás jelentős mozgolódást váltott ki a magyar tudományos kutatóhelyek, egyetemek és piaci szereplők körében. Az ország minden pontjáról érkeztek kísérleti tervek, műszerfejlesztési koncepciók és tudománynépszerűsítő kezdeményezések a HUNOR-küldetéséhez. Földmegfigyelés, anyagtudomány, sugárzástan, folyadékfizika, adatbányászat, virtuális valóság (VR), gyógyszerkutatás, orvostudomány, mikrobiológia, pszichológia – a pályázatok széles palettája mutatja, hogy az űrtevékenység napjainkban az összes tudományterületen jelen van.
A misszió pontos kezdetét egyelőre még nem tudni, a jelenlegi tervek és a NASA közleménye szerint a küldetés legkorábban 2025 tavaszán-nyarán valósulhat meg.