1957. október 4-én az emberiség történetében beköszöntött az „első űrkorszak”. Ezen a napon egy továbbfejlesztett R–7 típusú interkontinentális ballisztikus rakétával a Szovjetunió Föld körüli pályára állította a Szputnyik–1 műholdat, a világ első ember alkotta mesterséges égitestét.
A polírozott alumíniumötvözetből készült Szputnyik-1 (magyarul útitárs / utazó) a földfelszíntől 228 és 947 közötti távolságban keringett. Érdekesség, hogy az űreszköz által a Földre sugárzott jeleket akár amatőr rádiókészülékkel is fogni lehetett. A száz kilogrammot el nem érő műhold nem rendelkezett a maiakhoz hasonló szenzorokkal és mérőműszerekkel.A gömb alakú eszköz 96 percenként kerülte meg a Földet.
A Szputnyik-1 rádióadása a felbocsátást követő harmadik hét után megszűnt, akkorra lemerültek energiaforrásai, míg végül négy hónappal később elégett a légkörben. Hagyatéka, hogy napjainkra közel ötezer műhold kering a Föld körül. A műholdak felhasználási területei rendkívül változatosak, a telekommunikációtól a helymeghatározáson keresztül egészen az időjárás-előrejelzésekig és bolygónk tanulmányozásáig bezárólag.