Üdvözlöm Önt a magyar űrkutatást és űrtevékenységét bemutató kormányzati honlapon!
A hazai űrkutatás 2021-ben immáron 75 éves múltra tekinthet vissza; 1946-ban végezte el Bay Zoltán fizikus saját fejlesztésű berendezésével a híres Holdradar kísérletet, amely során a világon az elsők között sikerült rádióhullámok segítségével megmérni a Föld és a Hold távolságát. A magyar űrkutatás talán leginkább látványos pillanatának 40. évfordulójáról pedig 2020-ban emlékeztünk meg: 1980-ban jutott fel Farkas Bertalan révén - a világ nemzetei sorában hetedikként - magyar űrhajós a világűrbe. Az elmúlt évtizedekben több mint száz magyar berendezés teljesített szolgálatot a világűrben, mindeddig hiba nélkül, amely a magyar mérnökök tudását dicséri.
Amint az mára közismert, a XXI. század gazdasága elképzelhetetlen az űrszektor nélkül. A Morgan Stanley 2020. évi előrejelzése szerint az űripar globális árbevétele a jelenlegi 350 milliárd dollárról több mint 1.100 milliárd dollárra fog nőni 2040-re, és ezzel a világ egyik legjobban növekedő iparága lesz az elkövetkező időszakban. Az Európai Bizottság felmérése szerint az EU szakpolitikák és ágazatok 10 százalékát érinti jelenleg az űrtevékenység, és ennek az aránynak a további növekedésével kell számolni az elkövetkező években.
Olyan, világgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű területek függenek a világűrtől, mint a nemzetközi telekommunikáció, a globális hírközlés, az internet, a földmegfigyelési adatokra alapozott víz- és éghajlati megfigyelések, a meteorológiai szolgáltatások, a precíziós mezőgazdaság vagy a műholdas navigáció. A világűr adta lehetőségek kiaknázása mára nem csupán a nagyhatalmak privilégiuma. Az űrszektor gazdasági jelentősége fokozatosan növekszik, elsősorban az űrtevékenységen alapuló szolgáltatásoknak köszönhetően. Fontos szempont, hogy más területekkel ellentétben, amelyekre kifejezetten kedvezőtlen hatással volt a pandémia, az űrszektor nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparágnak tekinthető. Ezt felismerve emelte be a magyar kormány a gazdaságvédelmi akciótervébe az űripart is.
A magyar kormány felismerte az űrszektor fontosságát és gazdasági jelentőségét, és ennek hatására döntést hozott a terület hazai fejlesztéséről. A hazai űriparban rejlő külgazdasági lehetőségek támogatása, valamint a szektor nemzetközi együttműködésének erősítése érdekében a kormány a szakterületet 2018-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz rendelte.
A kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló hatályos kormányrendelet alapján „a külgazdasági és külügyminiszter az űrkutatásért való felelőssége keretében ellátja az űrkutatási tárgyú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó űrkutatási és űrpolitikai program-előkészítési és harmonizációs feladatokat, felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi szervezetekben, kidolgozza az űrkutatás fő irányait és programjait”.
A 2018 óta eltelt időszakban törekedtünk a hazai űrszektor nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére, mind kétoldalú alapon, mind a releváns nemzetközi szervezetekben. Megnégyszereztük a magyar befizetést az Európai Űrügynökség (ESA) költségvetésébe, ami a szervezetben érvényes földrajzi visszatérítés elve alapján a hazai gazdasági és tudományos élet egyre több szereplője számára teszi lehetővé az ESA programjaiban való részvételt, elősegítve a hazai űripar megerősítését és versenyképességének növelését. E honlapon az érdeklődő nem csak rövid ismertetést talál az ESA-ról és Magyarország más nemzetközi partnereiről, de elérhető sok aktuális pályázati kiírás, ötletpályázat és külföldi tanulmányi, továbbképzési lehetőség is.
Örvendetesen bővül a hazai űrszektorban tevékenykedő cégek és kutatóintézetek köre, amelyekről a Minisztérium támogatásával évente megjelenő, elektronikusan e honlapon is elérhető Űrkörkép kiadvány ad tájékoztatást. Elérhetővé tettük az űrszektor különböző aspektusaival foglalkozó magyar felsőoktatási intézmények honlapjait is.
Az elmúlt időszakban számos sikert könyvelhetett el a hazai űrszektor, beleértve elektromágneses szennyeződést mérő magyar mikroműhold pályára állítását, űrkémiai gyógyszerkísérlet sikeres elvégzését a Nemzetközi Űrállomáson, a Hold körüli pályára tervezett űrállomás belső sugárzásmérő rendszerének kifejlesztésének lehetősége, valamint a Hold-Föld kommunikációs állomás kulcsfontosságú fedélzeti rendszerének hazai fejlesztése és gyártása.
A kormány elfogadta Magyarország űrstratégiáját, amelyet az érdeklődők számára a honlapunkon is hozzáférhetővé tettünk. A stratégia az ország lehetőségeire, geopolitikai céljaira, gazdaságfejlesztési irányaira alapozva, a szektor hazai helyzetéből kiindulva azonosítja a kitörési lehetőségeket és fejlődési irányokat.
Dolgozunk azon is, hogy több, az űrkutatás szempontjából jelentős nemzetközi rendezvényt hozzunk Magyarországra, ezzel is elősegítve a hazai űrszektor nemzetközi láthatóságának erősítését.
Folynak az egyeztetések annak érdekében, hogy a kormány meghozott döntésének megfelelően az évtized közepén magyar kutató-űrhajós végezhesse el a Nemzetközi Űrállomáson, hazai űripari és űrtudományi fejlesztések súlytalansági környezetben történő tesztelését, ami a nemzetközi presztízs mellett a következő generációk érdeklődésének felkeltése céljából is kiemelkedő lehetőség.
Honlapunk célja, hogy az űrtevékenység, a kapcsolódó projektek és pályázati lehetőségek, valamint általánosságban a hazai űrtevékenység iránt érdeklődők számára felületet teremtsen a tájékozódásra. Amennyiben a honlappal és annak tartalmával kapcsolatos kérdése, észrevétele merülne fel, kérem, forduljon bizalommal a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályához a honlapon jelzett e-mail címen.
Üdvözlettel,
Dr. Ferencz Orsolya
űrkutatásért felelős miniszteri biztos
